Vámzavar: Az Egyesült Államok új politikái növelik a munkahelyek számát, vagy visszaszorítják a növekedést?

Vámzavar: Az Egyesült Államok új politikái növelik a munkahelyek számát, vagy visszaszorítják a növekedést?

Ahogy a kereskedelmi feszültségek tovább dübörögnek, az amerikai kormányzat közelmúltbeli lépései felrázzák a dolgokat Floridában és azon kívül is. A Brazíliából származó különféle mindennapi cikkekre, köztük az olyan alapvető fogyasztási cikkekre, mint a hús, a kávé, a cement és a fa, mostanra lépett be a tetemes, 50%-os vám, amely az Egyesült Államok dél-amerikai országból származó importjának körülbelül 65%-át érinti. Ennek az átfogó intézkedésnek az a célja, hogy munkahelyek teremtésével és a gazdasági növekedés ösztönzésével javítsa az észak-amerikai munkások megélhetését, de következményei sokakat elgondolkodtatnak: valóban a vámok a megoldás?

A történelmi precedenseket visszhangzó kortárs vámstratégia olyan eseményekben gyökerezik, mint az 1930-as Smoot-Hawley tarifatörvény. Akkoriban ezt a jogszabályt az importvámok emelésére tervezték, hogy megsegítsék az amerikai vállalkozásokat és gazdálkodókat, de drámai visszhangot váltott ki, és hozzájárult a hatalmas gazdasági visszaeséshez. Valójában a Smoot-Hawley törvény hatályba lépését követően az Egyesült Államok GDP-je 46%-kal zuhant 1929 és 1933 között. Az ilyen múltbeli tapasztalatok kritikus kérdéseket vetnek fel a jelenlegi tarifapolitikák hatékonyságával kapcsolatban; lehet, hogy megismétlődik a terepen?

A történelem tanulságai

A Smoot-Hawley tarifatörvény sarkalatos pillanat volt az Egyesült Államok történelmében, nagyjából 20%-kal megemelte az átlagos tarifákat, és ez volt az utolsó alkalom, hogy a Kongresszus közvetlenül határozta meg a tarifákat. Bár eleinte az amerikai érdekek védelmének eszközeként fogták fel, a cselekmény végül mind az import, mind az export bénító hanyatlásához vezetett, és a nagy gazdasági világválság idején majdnem felére csökkentette a globális kereskedelmet. Ez határozottan emlékeztet a kedvezőtlen gazdasági döntések lehetséges következményeire, amint azt megjegyzi Britannica.

Gyorsan előre a mai napra, és a tarifák következményeiről folyó viták élnek és virágoznak. Mint Politikai kör rámutat, hogy az elhúzódó vámháborúk fokozhatják az inflációt, elfojthatják az innovációt és károsíthatják a diplomáciai kapcsolatokat. Trump elnök korábbi vámok olyan országokkal szemben, mint Kína, Kanada és az EU, a hatások nyilvánvalóak voltak az amerikai vállalkozásokra nézve, gyakran felemelték a fogyasztói árakat és megfeszítve a globális ellátási láncokat.

A gazdasági hatás

Nevezetesen, a brazil árukra kivetett vámok olyan időszakra vonatkoznak, amikor az Egyesült Államok inflációs rátája váratlanul alacsony maradt. Az elemzők megjegyzik, hogy ehhez a rugalmassághoz több tényező is hozzájárul: a tarifák nem olyan megterhelőek, mint korábban gondolták, a vállalatok előre számítottak az áremelésekre és felhalmozták a készleteket, és sok vállalkozás jelenleg inkább vállalja a költségeket, nem pedig a fogyasztókra hárítja azokat. Ennek ellenére megkérdőjelezhető ezeknek a tarifáknak a hosszú távú életképessége, különös tekintettel arra, hogy a protekcionista politika jellemzően károsítja a gazdasági növekedést és az innovációt.

• Historically, Brazil’s heavy reliance on tariffs has stunted its productivity; average growth since the 1980s stands at a mere 2.5%, while productivity growth has stagnated at about 0.5% annually.
• Moreover, output per employee has remarkably decreased from 46% of the American worker’s output in the 1980s to just 25.6% today, a stark signal that high tariffs can impose barriers that lead to stagnation.
• Brazilians currently face tariffs averaging 11.5% on machinery and equipment, far above those of their regional peers, which also curtails innovation and hampers competitiveness.

Ilyen körülmények között az Egyesült Államok jelenlegi vámstratégiájának céljai – a hazai munkahelyek és az életminőség javítása – visszaüthetnek, akárcsak a történelmi összefüggésekben. Az amerikai munkahelyek védelme és a nyitott kereskedelem előmozdítása közötti kényes egyensúly továbbra is a figyelem középpontjában áll, és sokan olyan árnyaltabb megközelítést szorgalmaznak, amely az izolacionista politika helyett diplomáciai elkötelezettséget és többoldalú együttműködést foglal magában.

Összefoglalva, míg a hazai iparágak erős védelme gyakran jól rezonál a szavazók körében, a vámokkal kapcsolatos történelmi tanulságok óvatosságra intenek. Miközben áthaladunk ezeken az összetett gazdasági vizeken, elengedhetetlen figyelembe venni az ilyen tarifák hosszú távú hatásait. Valóban elősegítik a növekedést, vagy meggátolják az innovációt, és a gazdasági visszaesések jól kitaposott ösvényére vezetnek bennünket? Az idő majd eldönti.