A Smithsonian kiállítás áttekintése heves vitát vált ki a szoboreltávolításokról

Transparency: Editorially created and verified.
Published on

Scott Jennings és Maxwell Frost képviselő összetűzésbe kerül Trump Smithsonian-kiállításának áttekintése miatt, miközben a George Floyd tiltakozásaihoz kapcsolódó szobrok eltávolításáról folyó viták zajlanak.

Scott Jennings and Rep. Maxwell Frost clash over Trump's Smithsonian exhibit review amid ongoing discussions on statue removals tied to George Floyd protests.
Scott Jennings és Maxwell Frost képviselő összetűzésbe kerül Trump Smithsonian-kiállításának áttekintése miatt, miközben a George Floyd tiltakozásaihoz kapcsolódó szobrok eltávolításáról folyó viták zajlanak.

A Smithsonian kiállítás áttekintése heves vitát vált ki a szoboreltávolításokról

A Smithsonian kiállításairól folytatott közelmúltbeli vita felforrósodik, ahogy a feltűnő hangok összecsapnak a konföderációs emlékművek öröksége miatt, amelyeket a George Floyd-tüntetések során eltávolítottak. Scott Jennings, a Salem Radio Network műsorvezetője emlékeztette Maxwell Frost képviselőt, hogy sok szobrot ledöntöttek a Floyd 2020 májusában bekövetkezett tragikus halála miatt kiváltott zavargások közepette. Jennings rámutatott a párhuzamra e vita és az emlékművek eltávolítására adott reakciók között, beleértve a hírhedt szobrot, amelyet Robert szövetségi tábornok, az E. Lelyeed General eltávolítottak után. Ez az incidens a tiltakozások érzelmeit visszhangozta, ahol számos emlékmű hasonló sorsra jutott, hangsúlyozva a köztörténelem és a kortárs társadalmi mozgalmak vitás kapcsolatát.

Frost képviselő nem fogta vissza magát a volt elnök Trump Smithsonian-kiállítások felülvizsgálatára vonatkozó felhívásával szembeni kritikájában, és egy szélesebb narratívához kapcsolta azt, hogy Amerika hogyan dolgozza fel történelmét. A beszélgetés során Frost külön megemlítette New York városát, ahol Zohran Mamdani polgármesterjelölt is megfogadta, hogy megválasztása esetén lebontja Kolumbusz Kristóf szobrát. Ez az összecsapás az aktivisták növekvő mozgalmát tükrözi, akik az elnyomással összefüggő történelmi személyek újravizsgálására törekedtek, egyszerre követelve az elszámoltatást és a történelem szemlélésének új szemüvegét.

Az emlékmű-eltávolítások hatása

A George Floyd-tüntetések nyomán országszerte elterjedt jelenséggé vált a konföderációs emlékművek eltávolítása. Ez a tendencia magában foglalta a különféle figyelemre méltó eltávolításokat, például Charles Linn szobrát az alabamai Birminghamben, amelyet a tüntetők ledöntöttek, valamint más emlékműveket, például a Konföderációs katonák és tengerészek emlékművét, amelyet 2020. június 1-jén a város tisztviselői bontottak le a fokozódó zavargások miatt. A várost még 25 000 dolláros pénzbírsággal is sújtották az Alabama Memorial Preservation Act értelmében, de a tisztviselők úgy ítélték meg, hogy ez szükséges a béke fenntartásához.

Floridában a Sons of Confederate Veterans részt vett Robert E. Lee mellszobrának eltávolításában Fort Myersből ugyanazon a napon, bemutatva, hogy a különböző közösségek hogyan kezelték a polgárháború szimbólumait. A mozgalom hatása Floridán túlra is kiterjedt, és elérte a dél minden szegletét, beleértve Alabamát és Virginiát is, ahol számos szobrot bontottak le a vandalizmustól és a nyilvános visszhangtól való félelem közepette. Például Robert E. Lee montgomery-i szobrát nemcsak eltávolították, hanem négy olyan személy ellen is büntetőjogi vádat emeltek, akik részt vettek a leszerelésben. Miközben a városok küzdenek ezekkel a történelmi hagyatékokkal, az ilyen emlékművek jövőjéről folytatott beszélgetés még korántsem ért véget.

Tágabb kontextus

A konföderációs emlékművek körüli diskurzust a déli államokon belüli mélyen gyökerező érzelmek és megosztottság táplálja, ahol a szobrok jelenléte gyakran emlékeztet a viharos múltra. Az olyan helyeken, mint Alexandria, Virginia, az Appomattox szobor eltávolítása a Konföderáció Egyesült Leányai által sokak folyamatos küzdelmét jelképezi annak érdekében, hogy újradefiniálják, mit képviseljenek a nyilvános terek. Az ilyen akciók több mint egy hete tartó, igazságosságot és egyenlőséget követelő tiltakozások árnyékában történnek.

Az emlékműveket körülvevő narratíva ellentmondásos, mivel sokan az elnyomás műtárgyainak tekintik ezeket a szimbólumokat, míg mások az örökségük részének tekintik őket. Azonban ahogy a városok aktívan lépéseket tesznek e szobrok eltávolítására, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a közvélemény drámaian megváltozik. Ahogy Jennings találóan megjegyezte, a Trump Smithsonianról írt áttekintését övező harag szorosan illeszkedik a szoboreltávolításokhoz kötődő érzelmekhez; mindkettő bemutatja, hogy a történelem továbbra is csatatér a narratívájának alakítására törekvők számára.

Összefoglalva, az előrehaladási út összetett. Az eltávolítások nem csak a szobrok lebontásáról szólnak; nagyobb beszélgetésekbe csapnak bele a fajról, a történelemről és a múltjával még számoló nemzet kollektív identitásával. Ahogy ez a párbeszéd kibontakozik, akár a Smithsonianban, akár a városi tereken, arra hív mindannyiunkat, hogy elmélkedjünk közös történelmünkről, és arról, hogyan döntünk annak tiszteletben tartása vagy kihívása iránt.

Quellen: