Görögország új körutazási adót vezet be: mit jelent ez Mykonos és Santorini számára
Görögország körutazási adót vezet be Mykonos és Santorini számára a túlturizmus leküzdése érdekében, célja a látogatók számának szabályozása és a fenntarthatóság fokozása.

Görögország új körutazási adót vezet be: mit jelent ez Mykonos és Santorini számára
2025. július 1-től Görögország megkezdte az új adó bevezetését, amely a legnépszerűbb szigetei, Mykonos és Santorini tengerjáró hajóinak látogatóira irányul. Ez a kezdeményezés része az Európán belüli szélesebb körű erőfeszítéseknek, amelyek célja a túlturizmus folyamatos kihívásainak kezelése, amelyekkel sok desztináció küzdött. A tavaly elfogadott új törvény a nyári csúcsidőszakban, különösen júniustól szeptemberig igyekszik hatékonyan kezelni a turisták beáramlását ezekre a nagy forgalmú területekre.
Azok számára, akik utazást terveznek ezekre a lenyűgöző szigetekre, fontos megjegyezni, hogy az adó összege legfeljebb 20 euró (körülbelül 22 dollár) körutazásonként Mykonosban és Santoriniben, míg más szigetekre látogatóknak kisebb, 5 eurós díjat kell fizetniük. A görög hatóságok bizakodóak, hogy ez az adó évente körülbelül 50 millió eurót vagy 59 millió dollárt termel majd, biztosítva a nagyon szükséges forrásokat a turisztikai létesítmények és infrastruktúra kezeléséhez.
A túlturizmus kezelése
Az adó kivetésére vonatkozó döntés más népszerű európai desztinációk lépéseit visszhangozza, jól példázza a tömegturizmus hatásaival szembeni egységes fellépést. Velencében például egy hasonló intézkedés lépett életbe, csúcsidőben 5,15 dolláros belépődíjat kell fizetniük a nappali látogatóknak, míg Spanyolországban az Airbnb-t vizsgálják, mivel a kormány a közelmúltban elrendelte a nem megfelelő rövid távú bérlési listák eltávolítását. Az ibizai aktivisták még tiltakozást is szerveztek a helyi életmódot veszélyeztető, elsöprő turistaáradat ellen.
E kihívások ellenére Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök biztosította a polgárokat arról, hogy Görögország nem szenved rendszerszintű túlturisztikai problémától. Azt azonban elismeri, hogy bizonyos helyek minden évben meghatározott időpontokban jelentős látogatói igénybevétellel küzdenek. Ezen aggodalmak megoldása érdekében nem csak az új adó kivetését tervezik, hanem azt is, hogy a nyár folyamán korlátozzák azon tengerjáró hajók számát, amelyek bizonyos célállomásokon kiköthetnek.
Európai trendek a turizmusmenedzsmentben
Görögország nincs egyedül azzal a törekvésével, hogy javítsa a lakosok életminőségét, miközben megőrzi kulturális örökségét és természeti szépségét. Az Európai Parlament felhívta a figyelmet a túlturizmus által jelentett kockázatokra nemcsak a helyi közösségek szövetére, hanem a becses kulturális és történelmi helyszínekre is. A napi látogatói sapkák bevezetése olyan ikonikus látványosságokon, mint az Akropolisz, valamint a tengerjáró hajókra vonatkozó korlátozások olyan városokban, mint Dubrovnik, ezt tovább szemlélteti.
Európa-szerte – például Amszterdamban, ahol a megemelt idegenforgalmi adók is megszokottá válnak – hasonló stratégiákat alkalmaznak. Ezen intézkedések célja a helyi infrastruktúrára nehezedő nyomás enyhítése, a környezeti hatások csökkentése, valamint fenntarthatóbb utazási élmény megteremtése minden érintett számára.
Miközben az utazók eligazodnak ezekben az új szabályozásokban, létfontosságú, hogy tájékozódjanak az európai turizmusmenedzsment növekvő tendenciáiról. A változtatások célja nemcsak a lakosok körülményeinek javítása, hanem annak biztosítása is, hogy a látogatók úgy élvezhessék ezeket a gyönyörű úti célokat, hogy a jövő nemzedékei számára épségüket veszélyeztetik. További részletekért Görögország új adórendszeréről a következő oldalon olvashat El País, és a tágabb európai politikákért nézze meg Honct és Átmeneti utak.