Trump zavara: A Pax Americana feltárása magyarázata

Transparency: Editorially created and verified.
Published on

Fedezze fel Paul Krugman meglátásait a „Pax Americana”-ról, Trump hatásáról az amerikai szövetségekre és a 2025 augusztusában bekövetkezett globális hatalomváltásokra.

Explore Paul Krugman's insights on "Pax Americana," Trump's impact on U.S. alliances, and global power shifts as of August 2025.
Fedezze fel Paul Krugman meglátásait a „Pax Americana”-ról, Trump hatásáról az amerikai szövetségekre és a 2025 augusztusában bekövetkezett globális hatalomváltásokra.

Trump zavara: A Pax Americana feltárása magyarázata

2025. augusztus 29-én sok tinta ömlik a globális szövetségek helyzetéről és az Egyesült Államok világelső szerepéről. A növekvő feszültségekkel és a változó hatalmi dinamikával a tudósok régóta „Pax Americana”-ként emlegetett lényege kerül górcső alá. Ez a kifejezés a viszonylagos stabilitás időszakát jelenti, amelyet az amerikai hegemónia és a második világháborút követő erős szövetségek segítettek elő, amint azt a II. Nyers történet. Sokak számára ez az alapozó most a legjobb esetben is ingatagnak tűnik.

A neves közgazdász, Paul Krugman megosztotta aggodalmait a Trumpizmus és a Make America Great Again mozgalom ezekre a kritikus szövetségekre gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban. Érvelése szerint mindkettő káros a Pax Americana szövetére nézve, amely az évtizedek során elengedhetetlen volt a nemzetközi rend fenntartásához. Krugman először a New York Times 2023. október 16-i rovatában adott hangot ezeknek az aggodalmaknak, ahol kiemelte Trump vámtételeit és a szövetségesekkel szembeni konfrontatív álláspontját, mint az Egyesült Államok globális megítélését romboló elsődleges tényezőket.

Mi az a Pax Americana?

A „Pax Americana” kifejezés a második világháború befejezése óta határozza meg az Egyesült Államok külpolitikáját. Eredete egy akkori Egyesült Államok könyvére vezethető vissza. James H. R. Cromwell kanadai nagykövet, aki egy olyan világot képzelt el, ahol az amerikai beavatkozás békéhez vezet. Ez a koncepció még jobban visszhangzik manapság, mivel Krugman azt állítja, hogy Trump tettei éppen ennek az Amerikai Birodalomnak a vívmányainak lerombolásával fenyegetnek, amely évtizedek óta megőrizte a békét a nem kommunista nemzetek között.

Ahhoz, hogy átfogó képet festhessünk, meg kell értenünk azt a kontextust, amelyben a Pax Americana virágzott. A hidegháború idején a szovjet kommunizmussal szembeni ellenállás jellemezte konfliktusra utaló jeleket követően az Egyesült Államok jelentős előnyt élvezett: a világ ipari termelésének felét adta, és a világ aranykészletének 80%-át birtokolta. Ezek az előnyök a szövetségek létrehozását, különösen a NATO-n keresztül, kulcsfontosságúvá tették a stabil világrend megteremtésében, amint azt a Wikipédia.

Mégis, itt tartunk, közel nyolcvan éve ennek a megállapodásnak, és kezdenek látszódni a repedések. Ahogy Krugman megjegyzi, Kína gazdasága 30%-kal nagyobb, mint az Egyesült Államoké, a megbízható szövetségesek megléte egyre fontosabbá válik. A kihívás azonban Trump megközelítésében rejlik, amely gyakran az egyoldalúságot és a hagyományos liberális internacionalizmustól eltérő, úgynevezett „Amerika első” politikát helyezi előtérbe.

Váltó erődinamika

De mit jelent ez egy átlagos amerikai számára? A nyugati nemzetek választóinak elégedetlensége egy ősi kérdésből fakad: hogyan alkalmazkodjunk a gyorsan változó globális feltételekhez? Szerint Az Atlanti-óceán, az ipari korszak társadalmi szerződése összeomlik, ami növekvő elégedetlenséghez vezet, ahogy a digitális kor közeledik a hagyományos munkaerőpiacokhoz. Az etnonacionalizmus és a szélsőséges ideológiák térnyerése csak tovább bonyolítja a helyzetet.

Nyilvánvaló, hogy a Biden-adminisztráció azon dolgozik, hogy helyreállítsa azt a liberális internacionalizmust, amely évtizedek óta védőhálót jelentett, de a kihívások óriásiak. Trump első mandátuma tisztázta a töréseket, nem javította jelentősen az általa „elfelejtett” amerikainak nevezettek körülményeit, ami végül választási vereségéhez vezetett.

Ahogy Krugman újragondolja ezt a narratívát, nyilvánvalóvá válik, hogy Trump taktikája, beleértve a vámokat és a NATO iránti megkérdőjelezhető elkötelezettséget, nemcsak megzavarja az elért előrehaladást, hanem hosszú távú károkhoz is vezethet. Nem is beszélve az itthoni demokráciára gyakorolt ​​hatásokról, amelyek a demokratikus normákra globálisan lépcsőzetesen kihatnak.

Összefoglalva, az amerikai befolyás pályája és szövetségeinek egészsége a mai globális rendet meghatározó döntő tényezők. Míg Krugmant aggasztják Trump külpolitikájának hosszú távú következményei, a kérdés továbbra is fennáll: tudunk-e olyan új utat alakítani, amely tiszteletben tartja a Pax Americana sikereit, miközben a mai geopolitikai táj feltérképezetlen vizein hajózunk? A válasz kétségtelenül meghatározza a globális történelem következő fejezetét.

Quellen: