Kiberkáosz: Balesetek összetéveszthető támadásokkal a vezérlőrendszerekben!

Kiberkáosz: Balesetek összetéveszthető támadásokkal a vezérlőrendszerekben!

Az elmúlt években az operatív technológiai (OT) kiberkörnyezet összetettebbé vált, és az incidensek elmossák a határokat a balesetek és a szándékos támadások között. Az OT kiberbiztonsági közössége ezek közül az incidensek közül sokat gyorsan kibertámadásnak minősített, gyakran anélkül, hogy a valódi természetük megértéséhez szükséges alapos vizsgálatokat elvégezték volna. Mivel ez jelentős hatással van a közbiztonságra és az infrastruktúrára, mit jelent ez a kiberbiztonság megértése szempontjából?

Az OT kiberbiztonsági közössége felbátorodott, de egyben össze is zavarodott, mivel az incidensek téves azonosításával birkózik. Közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy nem minden incidens, beleértve néhány nagy horderejű esetet is, utal rosszindulatú szándékra. Mint Globális vezérlés rámutat, hogy mind a 2025. áprilisi norvég gát-incidens, mind a 2021. februári Oldsmar vízkezelési incidens feltárta az OT-rendszerek sebezhetőségét, de nem volt elegendő kriminalisztikai képesség annak megállapítására, hogy ezek valódi kibertámadások vagy pusztán felhasználói hibából eredő balesetek.

A norvég esetben egy gyenge jelszó valószínűleg átjáró volt a feltöréshez; a mögötte rejlő szándék azonban továbbra is kétértelmű. Az Oldsmar-incidens, bár sok kiberbiztonsági szolgáltató kiemelten szerepelt, végül egy egyszerű hibának tulajdonítható, nem pedig előre megfontolt kibertámadásnak. Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú, mivel befolyásolja, hogyan reagálunk ezekre az incidensekre.

Fizikai következményekkel járó események

Az évtized előrehaladtával jelentősen megnőtt az OT kiberincidensek száma – 2020 óta közel száz rögzített eseményhez. Riasztó, hogy ezen incidensek közül sok fizikai következményekkel járt. Vízesés Biztonság a közelmúltban összeállított egy lenyűgöző listát a tíz leggyakoribb OT-támadásról, amely kiemeli, hogy ezek az incidensek milyen súlyos hatással járhatnak. Vegyük például a JBS Foods elleni 2021. májusi zsarolóvírus-támadást, amely Észak-Amerikában és Ausztráliában megzavarta a hústermelést, illusztrálva a kibersebezhetőségek valós következményeit.

Lényeges azonban különbséget tenni a szándékos szabotázs és a nem szándékos események között. Sok támadást nem szándékos kiberszabotázsnak minősítettek, mint például az Oldsmar vízellátásának majdnem megmérgezését, amelyet szerencsére meghiúsított egy éber operátor. A kritikus infrastruktúrák elleni támadások általában azt mutatják, hogy az általuk okozott károkat néha súlyosbíthatják a rossz azonosítási és válaszadási protokollok.

Tanulni a múltbeli eseményekből

Nemcsak a ransomware miatt elvesztett milliók miatt kell aggódnunk, hanem az is, hogy ezek az incidensek hogyan fejlődnek az idő múlásával. Az OT kiberbiztonsági környezete tele van az elmúlt évtized felejthetetlen támadásainak tanulságaival. Figyelemre méltó esetek, az önszaporító Stuxnettől, amely az iráni nukleáris létesítményeket célozta meg, a Triton kártevőig, amely egy szaúdi petrolkémiai üzemet fenyegetett, aláhúzta az erős kiberbiztonsági intézkedések szükségességét. Minden eset emlékeztet arra, hogy a kiberfenyegetések nem pusztán elvont problémák; valós káoszt hajthatnak végre.

Ehhez hozzá kell tenni, Közepes kiemeli a 2015-ös ukrán villamosenergia-hálózati támadás mélyreható hatását, amely több mint 230 000 embert hagyott áram nélkül. Ez a támadás hangsúlyozta a politikai motivációkat, amelyek gyakran összefonódnak a kiberincidensekkel, és fokozott tudatosságra és felkészültségre szólítottak fel kritikus rendszereinkben.

A technológia fejlődő természete még tovább bonyolítja a kérdést. Ahogy az információtechnológiai (IT) és az operatív technológiai (OT) hálózatok közötti kapcsolat növekszik, az egyidejű infrastrukturális támadások lehetséges kockázatai is növekednek. Ez az evolúció megköveteli, hogy ébernek és proaktívnak legyünk a kockázatok mérséklésében, mivel a hiba és a kibertámadás közötti határ egyre jobban elmosódik.

Az OT kiberbiztonságáról szóló beszélgetés nemcsak infrastruktúráink, hanem közösségeink védelme szempontjából is kulcsfontosságú. A továbbfejlesztett képzés, a jobb kriminalisztikai képességek és ezen incidensek árnyaltabb megértése létfontosságú lesz az egyre növekvő összetettségben. Tagadhatatlanul sürgősen meg kell erősíteni védelmünket, és fel kell készülni a folyamatosan változó fenyegetettségre.